A Hodászi Görögkatolikus Cigány Parókia rövid története

Hodász nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található, félúton Mátészalka és Nyírbátor között. 3500 lakójából közel 2000 fő a cigány etnikumhoz tartozik.

A község egy jól körülhatárolható, szegregált részén lakik a több mint 1000 főt számláló cherhári-lovári nyelvet beszélő oláh cigány közösség. A Hodászi Magyar Görögkatolikus egyházközség anyaköveiben már az 1820-as években találunk a cigány közösségre utaló neveket.

Hodászra 1940-ben nevezték ki görögkatolikus lelkésznek Ft. Sója Miklóst. A fiatal lelkész a magyarok lelkipásztori ellátása mellett hamar letalált a kolerásnak nevezett cigány településrészre is. Itt értő fülekre és érző szívre talált az evangélium üzenetével. Nem csak lelkiatyja, de igazi gondviselője lett a mélyszegénységben élő cigányoknak. A putriról putrira járást hamarosan felváltotta a közösségi evangelizálás. A 40-es évek közepére a közösség saját erőből egy egyszerű, de számukra nagyon kedves vályog kápolnát épített. Miklós atya pesti ismeretsége révén régi templomi bútorokkal fel is szerelték a kis kápolnát. Később VI. Pál pápa személyes adományából tovább bővült ez a kápolna. A zenekar elektromos hangszerekkel gazdagodott. A hitélet és az egymáshoz tartozás rendkívül élénk és szoros volt. Sem vagyoni, sem hitbeli különbözőség nem osztotta meg a cigányságot. Ez az állapot volt jellemző egészen 1981-ig, Miklós atya nyugdíjba vonulásáig.

Ft. Mosolygó Béla atya 1981-es kinevezésekor természetesnek tartotta, hogy mindkét egyházközségnek jó papja legyen. Valóban, mindkét egyházközség lelkipásztori gondjait szívén viselte. 1991-ben az egyházközség önerőből, de minimális pénzből templomépítésbe kezdett. Külső erők azonban megosztva az egyházközséget, szektába vitték a cigányság jelentős részét. Hitbeli megosztottságuk máig is tart. A cigány egyházközség második papja 12 évi hodászi munkálkodás után Kisvárdára kapott kinevezést.

1993 őszén érkezett meg a közösségbe az újabb lelkész, Ft. Gelsei Gábor. Kinevezési okmányában püspöke két sürgős feladatot szabott meg neki: fejezze be a félbemaradt templom építését, és próbálja visszaállítani a hitében kettészakadt közösség egységét. A templom építéshez egyházmegyei és külföldi segítséget kapott a közösség. 1995 májusában magas rangú vatikáni és állami vendégek részvételével szenteltük fel a templomot. A szentelés napján tettük le a leendő közösségi ház alapkövét, amelyet a Stichting Katolieke Noden holland  alapítvány finanszírozott. A következő évben már fel is avattuk és használatba vettük a 600 négyzetméteres közösségi házat. Ebben szolgálati lakás, konyha, nagyterem, oktatási blokk kapott helyet. Megszerveztük az idősek napközi otthonát, amely közel 50 idős családról gondoskodott. Az oktatási blokkban egymást követték a Munkaügyi Központtal közösen szervezett tanfolyamok. Több egymást követő osztályban a helyi cigányság szinte valamennyi tagja befejezte az általános iskolai tanulmányait. Ezt követően OKJ-s tanfolyamokban a résztvevők házigondozó-betegápoló, szociális ápoló, dajkaképző, konyhalány képesítést szerezhettek. Az itt végzettek jelentős részét ma már foglalkoztatni is tudjuk. 2001-re épült fel a Családok Átmeneti Otthona és a bentlakásos Szociális Otthon. Ezekben a létesítményekben 50 főnek biztosítunk hajlékot és teljeskörű ellátást. Működik a jól felszerelt konyhánk, ahol naponta akár 200 adag étel is elkészülhet. 2009-ben indult a képzés a Hodászi Angyalok Kertje Görögkatolikus Óvodában, aminek egy részét bölcsődévé alakítottuk át.

2011-2014 nyara között Orosz István atya az egyházközség lelkipásztora. Folytatta elődei cigánypasztorációs munkáját, és fáradhatatlanul dolgozott intézményeink sikeres működéséért.

2014. nyarától Kanyó Árpád atya az egyházközség új papja. A cigánypasztorációs munka továbbra is folytatódik, az ekkortól folyó munka újabb részletei honlapunk Historia Domus menüpontjában, évenkénti bontásban olvashatók. 

A hodászi cigányság integrálása az intézmények révén ma is jól halad. Hagyományai megőrzését egyházközségünk kiemelten fontosnak tartja és e célt minden erejével támogatja. Számunkra a legnagyobb elismerés és dicséret így fogalmazódott meg: "Európába a cigányok a hodászi úton át juthatnak el". Imádsággal köszönjük meg mindazoknak a támogatását, akik lehetővé tették, hogy intézményrendszerünket felépítsük és használjuk. Köszönjük papjaink fáradhatatlan lelkipásztori munkáját, hogy valódi "atyjai" közösségünknek!

A Hodászi görögkatolikus Cigány Parókia nem hitéleti tevékenységének bemutatása

A Hodászi Görögkatolikus Cigány Egyházközség az 1940-es évek elejétől, Sója Miklós görögkatolikus pap áldozatos munkájának eredményeképp működik. Az egyházközség 2004 óta önálló, oldallagos adminisztrátora a hodászi magyar egyházközség paróchusa.

Az egyházközség kiterjedt cigánypasztorációs hitéleti tevékenysége mellett az alábbi nem hitéleti tevékenységeket is folytatja:

A Hodászi Görögkatolikus Cigány Egyházközség több éve „Hagyományőrző Nyári Gyermektábor”-t szervez az Egyházközség területén élő hátrányos- és halmozottan hátrányos roma gyermekek számára. E hét során a gyermekek a következők között válogathatnak: csocsó és futball, tollaslabdázás, darts és kötélhúzás. A kisebbek kézműves foglalkozásokon (gyöngyfűzés, rajz- és színezés, origami) edződhetnek, a nagyobbak körében pedig népszerű az agyagkorongozás, a gipszöntés és a festészet is. Mindig nagy sikert arat a csokoládéevő verseny.

A tábor résztvevői az egyhetes foglalkozást követően tovább folytatják a nyári programjukat: célunk az, hogy számukra valóban tartalmas nyári programot, ezzel együtt pedig kikapcsolódási lehetőséget is biztosítsunk, amelyek számukra nem megszokottak vagy mindennap elérhetők.

Így külön gyermek- és családtáborra is több éve sor kerül, ami főként sátortábor, hogy a gyermekek közvetve is megtapasztalhassák a természet közelségét és éjjeli kihívásait. Napközben különféle játék- és szabadidős tevékenységre kerül sor. A délutánok számukra kuriózumot jelentő tevékenységekkel: strandolás, vízibiciklizés, felfújhatós csónakázás, stb. zajlanak.

Mindezek során a szakmai munka sem marad el: a gyermekek megtanulhatják az idegen közegben való kulturált viselkedés szabályait, a víz közelségének biztonságos használatát, a parti táblák jelzéseit, és a sporttevékenység révén az egészséges életmód nélkülözhetetlen alapjait. Mindemellett saját gasztronómiájuk íz- és hagyományvilágába is bepillantást nyernek.

Néhány éve a hodászi gyermektábor zárónapja egybefűződött a 34. Nemzetközi Romatánc Tábor utolsó napjával. Az ismert néprajzkutató, Dr. Balázs Gusztáv vezetésével a hollandiai Zeist városából és Németország különböző városaiból érkezett egy 40 fős csoport egyházközségünkbe. Vendégeink jól ismerték az ősi cigány dalokat és táncformákat, valamint a máriapócsi népénekeket is. Mindezeket nálunk is bemutatták, így tovább fejleszthettük egyházközségünk külföldi kulturális kapcsolatait is.

A helyi roma tánc- és öltözködési kultúra, illetve a helyi ízvilág bemutatásával több éve szereplői és fellépői vagyunk a Görkapocs fesztiválnak.

Minden évben megemlékezünk a Roma Holokauszt áldozatairól. Nemrégiben a Magyar Romák Társulási Egyesülete és a Lindri Egyesület a Hodászi Görögkatolikus Cigány Egyházközség támogatásával valósította meg az emlékező programot. A „Cigányok múltja, jelene, jövője” címmel előadás volt hallható,  majd Csonka Ferenc, a Fehérbot Sportegyesület és a Magyar Romák Társulási Egyesületének elnöke „A fogyatékkel élő emberek sorsa a II. világháború tükrében” címmel tartott előadást.

A tiszavasvári „Add a kezed az esélyegyenlőség megteremtésének segítése az oktatásban és a munkaerőpiacon” Közhasznú Egyesület és a Roma Oktatási Alap együttműködésében képességfejlesztő játék tréningre is sor került egyházközségünk tevékenységi körében.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a drogprevencióra. A Kábítószer-prevenciós programok támogatására kiírt KAB-ME-14-B-18183 azonosítószámú projekt keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatásával már nagy sikerű pályázatot valósítottunk meg.

Részt vettünk már a National Democratic Institute demokrácia-építő szervezet magyarországi roma programjaiban is. A „Korlátok lebontása” civil érdekképviseleti képzésben 8 fiatal tagunk képviselte egyházközségünket. E szervezet fő donora az USA Külügyminisztériuma, a világ 65 országában teljesen függetlenül, nonprofitan működve különböző hátrányos helyzetű csoportok között tevékenykedik. Partnerszervezetekkel együttműködve, általában helyi alkalmazottakkal dolgozik.

Történelmi, vallási és kulturális előadásokkal a „Közös asztal” elnevezésű ökumenikus cigány táborban is részt vettünk már, az evangélikus egyház meghívására.

Egyházközségünk elkötelezett a felnőtt oktatás terén is, több évtizede szervezünk ingyenes képzéseket, illetve tanfolyamoknak biztosítunk helyet az egyházközség oktatási blokkjában.

A „Hagyományok Háza” 2017. február 10-12. között nagyszabású országos rendezvénysorozathoz csatlakozott, melyet a „Kultúrházak éjjel-nappal” – „Mindennapi hagyományaink” címmel rendeztek meg.

A hodászi Hagyományok Házában az EFOP 3.3.-1-15-2015-01067 pályázat keretében „A hodászi cigány egyházközség Tanodája” működik. A tanoda program közvetlen célcsoportja azok a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású 3-8. évfolyamos tanulók. 70 % rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, legalább 60%-a hátrányos helyzetű és 60 % roma származású összesen 30 tanuló.  A tanodai résztvevők tanulási és magatartási zavarokkal egyaránt küzdenek. A tanoda tanulóit a településünkön működő általános iskolából választottuk ki az ott tanító pedagógusok ajánlását figyelembe véve, DIFER eredmények, Országos Kompetencia Mérés eredmények, s egyéb diagnosztikus mérések eredményei alapján, valamint szociális háttérre és szülői elvárásokra rákérdező kérdőívek kiértékelése alapján. A családsegítő szolgálat segítségével felkutattuk azon családokat, akiknek gyerekei a legjobban rászorulnak programunk igénybevételére. A célcsoportok felkutatására előzetes igényfelmérésre az iskolai szülőértekezleteken programismertetőt, igényfelmérést végeztünk. Tájékoztattuk az önkormányzat gyámügyi és szociális osztályát, hogy programunk célkitűzésről és kértük őket, terjesszék ügyfeleik körében a felkínált lehetőséget.

A több évtizedes tapasztalataink alapján a cigánypasztorációs tevékenység sikerének egyik fő eleme a helyi önkéntesek munkája és az aktív közösségi élet. Az elmúlt évek során sikeresen együtt tudtunk működni a helyi fiatalokkal.

Számunkra a cigányok társadalmi felzárkózásának segítése egyrészt missziós feladat, másrészt hosszú távú társadalmi befektetés. Nyilvánvaló, hogy a probléma nem csupán kisebbségi és emberi jogi, hanem gazdasági, politikai, és végső soron nemzetstratégiai kérdés.